Kész van már a házid? Ismerősen hangzik a kérdés sok kisgyermeket nevelő szülő számára. Az alsó tagozatos diákok oktatásában a házi feladatok szerepe, hasznossága és mennyisége gyakran vitatott téma a pedagógusok és szülők körében is. Egyesek szerint teljesen felesleges, mások azonban úgy vélik, hogy a megfelelő mennyiségű és típusú házi feladat elősegítheti a gyermek tanulását. Gondoljuk újra, hogy miként lehet támogatni a délutáni tanulást anélkül, hogy túlterhelnénk a gyerekeinket.
Bizonyos mértékű délutáni gyakorlás hasznos és kívánatos lehet az alsó tagozatos tanulók számára, de ez csak akkor hatékony, ha nem haladja meg a napi 15-30 percet. Ezen kívül fontos, hogy a gyakorlás játékos, érdekes és motiváló legyen, így támogatva a gyermek természetes tanulási hajlamát és kíváncsiságát. Semmi értelmét nem látom az unalomig hajszolt másolásnak, magolásnak és a kötelezően “leült” tanulási időnek, amiről bizonyára sokunknak vannak maradandó élményei.
A gyakorlásnak nem kell hagyományos “ülni és tanulni” módszert követnie. Alternatívák lehetnek például az interaktív játékok, amelyek matematikai vagy nyelvi készségeket fejlesztenek, vagy kreatív projektek, amelyek a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazására ösztönöznek. Az ilyen tevékenységek segíthetnek a gyerekeknek megszeretni a tanulást és összekapcsolni azt a játékkal és szórakozással. Az internet számos lehetőséget kínál ezek megvalósítására. Természetesen az első osztályos tanulóknál a betűtanítás és számfogalom kialakításának időszakában kiemelten fontos a másolás, a finommotorikus mozgások, a gyakorlás, a vonalközbe írás, de negyedik osztályban már nem szükséges egy egész oldalt másolni a magyar könyvből csak azért hogy teljen a tanulásra szánt idő.
Lényeges hogy a nehezebb és komplexebb tanulási feladatokat az iskolában kell megoldani és nem otthon! Az iskolák feladata többek között a mélyreható ismeretátadás és a kritikai gondolkodás fejlesztése. Otthon a gyerekeknek inkább a pihenésre, a kreativitásra és a családi életre kellene összpontosítaniuk, nem pedig a száraz ismeretek magolására vagy azok számonkérésére. Sajnos a magyar oktatási rendszer egyre nagyobb mértékben leterheli és felesleges feladatokkal bombázza a diákokat, ahelyett hogy érdekelté tenné őket az ismeretek megtanulásában. Mennyire más lesz az eredmény és a tanulók hozzáállása is ha pl. projektmunkában adunk otthonra megoldandó házi feladatot. (Nagyon tetszett a kisfiam iskolájában, amikor etika óra keretén belül az ókori államokat dolgozták fel: riportot kellett készíteni, rajzolni, színdarabot előadni, zenét tanulni, stb…Élvezettel készítette el a házi feladatát).
Nem ritka, hogy az iskolai tananyag túlzsúfolt, a házi feladatok mennyisége pedig aránytalanul magas. Ez a helyzet nemcsak a gyermek kognitív és emocionális fejlődését gátolhatja, hanem a családi életre is negatívan hathat. A kötelező házi feladat megírás körül folyamatosan ott lebeg egy családi stresszhelyzet: mikor lesz már kész, még mennyi van belőle, már megint van, stb.
Emellett fontos, hogy az iskolai tananyag releváns és gyakorlatias legyen. Az olyan ismeretek, amelyek nem kapcsolódnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz vagy nem segítik a későbbi fejlődésüket, csak felesleges terhet jelentenek. Az iskolának az életre való felkészítésre kellene nagyobb mértékben összpontosítania, nem pedig a felesleges információk felhalmozására. Véleményem szerint nincs értelme a gyerekeket olyan ismeretekkel terhelni, amelyek nem kapcsolódnak a valós élethez vagy a jövőbeli tanulmányokhoz. Hasznos és kívánatos cél a gyakorlatias, életre szóló készségek közvetítése nem pedig felesleges információk memorizálásának az ösztönözése.
Főleg az alsó tagozatos gyermekek oktatásában kulcskérdés az egyensúly megteremtése. A megfelelő délutáni gyakorlás rövid, érdekes és játékos, támogatva a gyerekek tanulását anélkül, hogy túlterhelné őket. Ezt előkészíteni az intézmények feladata. Az intézményi oktatás fókuszában a tanulás álljon, otthon pedig a pihenésnek és a személyes fejlődésnek kell dominálni. Ha mégis mi szülők szeretnénk hogy gyermekünk még otthon is gyakoroljon, az legyen a korának, érdeklődési körének megfelelő. A “muszáj “ feladatok után mert természetesen olykor ilyenek is vannak, helyezzünk valamilyen pozitív megerősítést vagy jutalmat kilátásba. (Ha megcsináltad, gyere leülünk egyet társasozni!)
Nagyon szeretem Vekerdy Tamás gondolatát aki véleménye szerint csak akkor tud leülepedni az iskolai tananyag, ha iskola után mással foglalkozik a gyerek. Ha mégis csemeténk töménytelen házi feladatot kapna, akkor legyünk a cinkosa, és nyugodtan diktáljuk le és segítsünk neki megoldani vagy akár írjunk üzenetet, hogy családi okok miatt nem tudta megcsinálni. Ezt a véleményt nem kell mindenkinek a magáévá tenni, mindenesetre elgondolkodtató.
Szilárd meggyőződésem, hogy az alsó tagozatban feladott házi feladatoknak újra kell gondolni a szerepét. Támogatom a rövid, játékos és érdekes délutáni gyakorlatokat, amelyek ösztönzik a gyermek természetes kíváncsiságát és szeretetét a tanulás iránt, de az iskolai tanulás és otthoni pihenés harmonikus egyensúlyának megteremtése kerüljön a fókuszba.
l
